A TÁMOP-5.3.8-11/A1 konstrukció célja a megváltozott munkaképességű, foglalkozási rehabilitációban részesülő, hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő személyek, és egyéb hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, javítása képzésekkel, szakmai és informatikai fejlesztésekkel, munkaerő-piaci szolgáltatások biztosításával, országos szakmai módszertani és informatikai központ létrehozásával.

Jelenleg az állami tulajdonban lévő foglalkozási rehabilitációra szakosodott szervezetekben foglalkoztatott fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű személyek nehezen tranzitálhatók, és általában bennragadnak az állami szociális támogatási rendszerben. Az állami tulajdonban lévő foglalkoztató szervezeteknek kiemelt jelentősége van a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek védett környezetben történő foglalkoztatása területén, illetve a nyílt munkaerő-piacon történő foglalkoztatásának elősegítésében és képzésében. A megváltozott munkaképességű személyek tranzit foglalkoztatásának hatékonysága növelése érdekében speciális kompetencia- és készségfelmérésekre, fejlesztésekre, valamint képzésekre van szükség olyan módon, hogy a szervezeten belül készségfejlesztési, képzési modulokat dolgoznak ki számukra.

A konstrukció célkitűzései egybe esnek az Európa 2020 Stratégia célkitűzéseivel, melyek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, a magas foglalkoztatottság, a készségek fejlesztésébe való beruházás, a szegénység leküzdése és a munkaerőpiac modernizálása. A képzési rendszerek révén az emberek képessé válnak az előttük álló változások felmérésére, a változások kezelésére és összetartóbb társadalom kialakítására.

A hazai fejlesztési terveknek is célja ezen folyamat erősítése. A Széll Kálmán Tervvel összefüggésben elsődleges cél a jelenleg inaktív, munkaképes korú lakosság visszasegítése – tranzit foglalkoztatás erősítése által is – a munkaerő-piacra, akik megmaradt munkaképességük alapján képesek munkát végezni, s részükre biztosítható is munkahely.

Európának teljes mértékben ki kell használnia munkaerő-potenciálját. Ezen cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek foglalkoztatási arányának növelése, amely jelenleg az EU-ban 50%, Magyarországon pedig 23% (KSH adatok alapján).

Magyarországon a legutolsó népszámláláskor 577 ezer fő (KSH) volt a fogyatékos emberek száma, ez a népesség 5,7%-át tette ki. A fogyatékossággal élő emberek 9%-a, a megváltozott munkaképességű emberek 12% volt foglalkoztatott.

A legfrissebb adatok szerint (KSH) a megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon erősen alulreprezentáltak. Az aktivitási arány 27,4%-ot ért el, amíg a változatlan munkaképességűeknél 72,7%-ot. A foglalkoztatási rátájuk pedig 23% a megváltozott munkaképességűek esetében és 67,3% a változatlan munkaképességűeknél.

A fogyatékossággal élők körében az alacsonyabb foglalkoztatottság miatt a szegények aránya 70%-kal nagyobb az átlagosnál. A fogyatékos emberek körében hazánkban még mindig átlag alatti az iskolázottsági szint, az alapfokú végzettséget sem sikerül megszerezni 29%-nak.

A kiírás keretében megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően javul a célcsoport tagjainak lehetősége a hatékony, komplex munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételére, ezáltal az elhelyezkedési esélyeik jelentősen javulnak.

A hátrányos helyzetű munkavállalók nyílt munkaerő-piacon történő elhelyezkedési esélyei szintén rendkívül csekélyek, és jelenleg ők is nehezen jutnak hozzá olyan, az elhelyezkedést elősegítő munkaerő-piaci szolgáltatáshoz, mely hatékony, a fejlesztéseket és a munkaerő-piaci elhelyezkedést megalapozó felméréseket is magában foglal.

A közvetlen célcsoport tagjain túl a jelen kiemelt konstrukcióhoz szorosan kapcsolódó egyfordulós pályázati konstrukció során létrejövő országos munkaerő-piaci szolgáltató pontok szolgáltatásait igénybe vevő hátrányos helyzetű munkavállalók, valamint a nem állami cégeknél dolgozó megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésének esélyei is javíthatók a megvalósuló fejlesztésekkel.